Siófokot a Balaton fővárosának is nevezik, mert a legnagyobb tóparti város, és egyben az ország legjelentősebb idegenforgalmi központja Budapest után. A Sió torkolatánál fekvő város területe a kőkorszak óta lakott. A római időkben erre haladt el a Ságvárt Táccal és Aquincummal összekötő út. Több kutató feltételezi, hogy a Sió torkolatánál volt a rómaiak zsilipje, amelyet a tó lecsapolására építtetett Galerius császár, 292-ben. A középkorban a tihanyi alapítólevél említi először a helyet 1055-ben, Fuk néven. A Sió neve csak a XII. sz.-tól fordul elő, a Siófok néven pedig csupán 1791-től szerepel. A város címeréül szolgáló pecsétjét 1705-ben kapta II. Rákóczi Ferenctől. 1863-ban megnyitották a Sió-zsilipet, a város igazi fejlődése azonban csak a vasút megépülése után kezdődött meg. 1865-ben a „Kisfaludy” gőzhajó naponta kétszer vitte Füredre a vasúttal érkező utasokat. 1877-ben Siófokot már „magyar tengeri fürdőnek” nevezték. 1878-re elkészült a „Magyar Tenger” fürdőház, amelyet télen a partra lehetett húzni, hogy a jég össze ne törje. 1885-ben megkezdődött a parcellázás, s ezzel a mai fürdőtelep kiépülése. Siófok a polgárosodás időszakában – a harmincas években – vált balatoni fürdőhellyé. A II. világháborúban súlyos károkat szenvedett, de 15 km. Hosszú partszakaszával mindvégig megmaradt a legnagyobb, legnépszerűbb balatoni fürdő- és üdülőhelynek. 1968 óta városi rangja van.

A város több ezer éves történelmi múltjának tárgyi emlékeit a történelem viharai elpusztították, de az utóbbi évtizedekben a régi épületek felújításával, a város arculatának tudatos formálásával a kirándulók közkedvelt úti céljává vált. Itt mindenki talál kedvére való szórakozási lehetőséget, jó és rossz időben egyaránt. Rengeteg az üzlet, a rangos szállodák, a színvonalas éttermek, a gazdag kulturális programok mellett van éjszakai mulató, bérelhető limbóhintó, törperobogó, vitorlás és surf is. Sok vendéget vonz a minden év pünkösdjén megrendezett Balatoni Évadnyitó és a július első hetében tartott Nemzetközi Aranykagyló Folklórfesztivál. Itt a leghosszabb a strandolásra alkalmas part, jól felszerelt strandokkal. 1997 óta újra van fövénystrand.

Az 1998. év végén nyílik meg az új Múzeum a Batthyány utcában, amely bemutatja a Balaton ökológiáját, a település fürdőhellyé válásának történetét, valamint helyet ad Varga Imre életmű-gyűjteményének.

A Szabadság-téren – a város központjában – áll az 1912-ben épült, 45m magas víztorony, amelyben a Tourinform áll az érdeklődők rendelkezésére.

Innen nem messze a fő utcán található a legrégebbi római katolikus templom, amely 1739-ben, barokk stílusban épült. 1904-ben átalakították neoromán stílusúvá. Nyaranta rangos orgonahangversenyt adnak itt.

A vasútállomás előtti Millennium parkban a Zenepavilonban érdemes megtekinteni Kálmán Imre szobrát, amelyet Varga Imre szobrászművész, a város szülötte készített. Siófokon több Varga Imre által alkotott szobor mellett több mint 30, jelentős művész által készített köztéri alkotással is találkozhatunk városi sétáink során. Felújították és a századfordulós formájában helyreállították az állomás épületét is.

A Fő u. másik oldalán, a Millennium parktól nem messze az Oulu parkban áll az 1993-ban készült, Makovecz Imre által tervezett, sajátos vonalú és tömegű, piros cseréptetős, „szárnyaló” evangélikus templom. Padsorait, belső berendezését és az összes famunkát erdélyi és dunántúli ácsok, asztalosok készítették, többnyire a finn testvérvárostól kapott fenyőfákból.

A vasút melletti párhuzamos utca a Kálmán Imre sétány. Az 5. sz. házban született a hírneves zeneszerző, Kálmán Imre. A ház ma emlékmúzeum, ahol a nagy zeneszerző életét és művei hangulatát bemutató kiállítás látható, a felső szinten időszaki képzőművészeti tárlat van. Ugyancsak a Kálmán Imre sétányon található a Kövecses múzeum, amely a Kárpát-medence ásványait mutatja be.

A vasutat keresztező Mártírok útján juthatunk el a kikötőhöz. Mielőtt kimegyünk a mólóra, láthatjuk a balatoni gőzhajózás 100. évfordulója alkalmából elhelyezett emlékművet.

A siófoki kikötő a Balaton legnagyobb, legforgalmasabb kikötője, számos sétahajó és menetrend szerinti hajójárat indul innen a Balaton valamennyi nagyobb városába, Ny-i öblébe vonul be a legtöbb balatoni hajó téli pihenőre.

A mai formájában 1942-47 között kiépített Sió-zsilipet is megnézhetjük. Alkalmas 100 t-s uszályok átbocsátására a Balatonból a Dunába és így a tengerekre is. A zsilip a Balaton vízszintjének a szabályozására, z önkológiai egyensúly fenntartására is szolgál.

A kikötőhöz vezető úton jobbra kanyarodva, a Petőfi sétányon végigmehetünk a strand mellett. A Petőfi sétány és a vele párhuzamos Batthyány u. a város legrégebbi, legpatinásabb utcái, platánfáinak lombjai az út fölött egymáshoz érve összeborulnak. A Batthyány utca elején lévő Jókai villa jelenleg zeneiskola, a 62. sz. ház, a volt Vitéz panzió. Itt nyaralt a Karinthy család, és itt halt meg az író 1937 nyarán.

A városlakók és az ide érkező turisták kedvelt kirándulóhelye a Töreki Természetvédelmi terület, amely kiépített kerékpárúton jól megközelíthető.

A Petőfi sétány végén kezdődő Beszédes József sétánynál vége is az ún. Aranypartnak és Siófok belvárosának, itt kezdődik Balatonszabadi-Sóstó, amely már Siófokhoz tartozik. A szabad strandnál a vasút alatt átbújó úton kimehetünk az országút melletti Sóstóig, amelyet körbekerítettek, és horgásztónak használnak. A vízpartra csak a horgászüdülők őrzött kapuin juthatunk le, de a tó strandolásra alkalmatlan, ugyanis sűrűn benőtte a nád a partot, a stégeken pedig fanatikus horgászok ülnek éjjel-nappal.

Balatonvilágos nagyobbik része a meredek parton futó vasút „szárazföldi” oldalán terül el, másik része közvetlenül a vízparton. A víz felőli magas parton továbbá 4 km hosszan 60 m széles arborétum is található.

Balatonaliga legfőbb látnivalója a Club Aliga. Az áthaladásért fizetni kell, de közben megfürödhetünk a szépen kiépített, kikötőmóló melletti strandon.